MINDENKI: Az ég zenél! Mozart!
Titok, varázs! Mozart!
Milyen gyönyör!
Csodás hatás! Mozart!
WALDSTÄTTEN: Örömteli!
MINDENKI: Hogyan lehet, hogy ő is ember, de Istenként zenél?
Szíved vidám, lelked repül!
Zeng a nagyvilág, fenséges Mozart!
Hangözön árad ránk,
örökkön zúg és bennünk szól!
Milyen nehéz!
WALDSTÄTTEN: Itt minden érzés igaz!
MINDENKI: Tökéletes!
WALDSTÄTTEN: Tán nem is földi, hisz annyira teljes.
MINDENKI: Modern, de szép!
Megérint és megráz
Mozart! Mozart!
Remény talán!
Vigasztal bennünket a végzet!
Gyógyít a kétségek közt!
Vagy csak hagyja, hogy rájöjjünk végre,
hogy haldoklik a Föld!
WALDSTÄTTEN: A szívhez szól az égi hang!
MINDENKI: Zeng a nagyvilág, fenséges Mozart!
S bár por lesz ő is tán,
de minden más lett tőle már!
WALDSTÄTTEN: Ez a zene szabadság és hatalom! TÖBBIEK: Őt az Ég,
Amit ő írt örömteli fájdalom! az bízta meg!
És több is még, Már mint
Hisz naggyá tesz, Kisgyermek,
Mert hogyha halljuk, akkor
minden titkot megsejtünk - úgy sugárzott
mit érzünk, mégsem értünk, ránk, mint szédítő,
mert a szemnek láthatatlan nagy fény!
mégis ott van bennünk! Fény!
MINDENKI: Zeng a nagyvilág, fenséges Mozart!
S bár por lesz ő is tán,
de minden más lett tőle már!
Az ég zenél! Mozart! |
AJÁNLOM AZ OLDALT
